2013. március 16., szombat

Rácsos linzer

 A Ruszwurm a legrégibb a legendás helyek közül: a budai várban 1827 óta ugyanazon a helyen működik. A családias és egyben patinás cukrászda az eredeti, védett felszereléssel és berendezési tárgyakkal maradt fenn, ezek csodával határos módon az 1849-es és az 1944-es ostromot is épségben túlélték. Az alapító utóda, Richter Lénárd igen jeles mestere volt szakmájának, Bécsből gyorsstaféta járt a süteményeiért. Később segéde, Müller Antal vette át posztját a habüstnél, ő pedig oly merészen harcolt 1848 eszméiért, hogy a „cukrászat szabadságharcosaként” lett híres. Amikor fogságba esett, megismerkedett egy '48-as főhadnaggyal, bizonyos Linzer Rudolffal, akiről rokonszenve jeléül egy máig ismert süteményt nevezett el. Eddig a legenda, most meg következzen az én linzerem története:
Az angol tanárnőmtől Klárikától kaptam néhány sütireceptet, sőt egy angol nyelvű szakácskönyvet is a magyar párjával. Elhatároztam, hogy megsütöm valamelyiket belőle, azonban másként alakult a dolog.
Karácsony előtt gondoltam egyet, és megleptem a lányokat angol órán az alábbi finomsággal. Ez viszont a saját receptem alapján készült. Ezt a süteményt általában télen szoktam sütni. A mandula, a dió, a hab, a lekvár mind, mind "télies" hozzávalók. A linzer is, mivel kalóriákban igen gazdag, jobban el tudom képzelni egy csésze gőzölgő tea kíséretében  a jó meleg szobában, miközben kint gyönyörűen hull a hó. Egy hosszú séta vagy korcsolyázás után kellemes energia utánpótlás, és nem utolsó sorban véget nem érő, meghitt beszélgetések elengedhetetlen "kelléke".
Hozzávalók:
- 30 dkg liszt
- 10 dkg zabpehely liszt
- 20 dkg vaj vagy margarin
- 1 egész tojás és kettőnek a sárgája
- 1/2 csomag sütőpor
- 1/2 citrom leve és héja
- só
- 20 dkg cukor

Töltelékhez:
- sárgabarack lekvár vagy ribizli vagy valamilyen finom savanykás lekvár
- 15- 18 dkg dióbél
- 3 ek cukor
- 2 csomag vaníliás cukor
- szeletelt mandula
- barna cukor
- porcukor

Elkészítése:
A vajat vagy margarint picit megpuhítom, hogy könnyen lehessen dolgozni vele. A tésztához a hozzávalókat összegyúrom. Minden egyszerre. Fél órára hűtőbe teszem, hogy formálhatóvá váljon.
Közben 3 ek cukorral és a vaníliás cukorral felverem a tojások fehérjét kemény habbá. A dióbelet átnézem, megtisztítom az esetleges héj maradványoktól, majd ledarálom. Összekeverem a tojáshabbal.
Fél óra leteltével előveszem az alaptésztát. Kb 3/4 részét kinyújtom, és a kivajazott tepsi aljára rakom. Megkenem sárgabarack lekvárral, és rákanalazom a habos diót. A maradék tésztából, rudacskákat sodrok és berácsozom a tészta tetejét. Szeletelt mandulával megszórom. A tetejére kevés barna cukrot hintek. Majd előmelegített sütőben alsó- felső légkeveréssel 180- 200 fokon 20- 25 perc alatt megsütöm. Érdemes figyelni, hogy mikor van kész, mert mindenkinek más a sütője.
Ha kihűlt, porcukorral enyhén megszórom.

Lehet nagyobbacska tepsibe tenni, én most három kisebb kerek jénaiban sütöttem.

1 megjegyzés: