Gyakran gondolkozom azon, hogy miért is fontosak az emlékek. Talán azért, mert olyanok, mint egy régi fénykép a szívünkben. Elég egy illat, egy dallam, egy mozdulat, és hirtelen ott vagyunk egy régi pillanatban. Látjuk azokat, akik már messze járnak, halljuk a hangjukat, és egy rövid időre érezhetjük, milyen volt velük lenni. Az évek múlásával megértjük, hogy milyen nagy kincs minden együtt töltött perc. Sok minden, amiről azt hittük, akkor jelentéktelen, később a legdrágább emlékeink közé kerül. Talán ezért őrizzük olyan féltve a fényképeket, régi leveleket, történeteket. Mert egyszer ezek lesznek azok a kis ajtók, amelyeken keresztül visszaléphetünk egy pillanatra abba a világba, amely már nem létezik úgy, mint régen. Az emlékek a múltunk darabjai, amelyek tovább élnek bennünk. És amíg emlékezünk, addig akiket szerettünk, és akikkel szép dolgokat éltünk át, egy kicsit mindig velünk maradnak.
Hozzávalók:
- 4 db lazacfilé
- 5 dkg vaj
- 2 ek olívaolaj
- 4 gerezd fokhagyma
- 1 db citrom leve
- 1 ek méz
- 1 tk mustár (dijoni, ha lehetséges)
- só, bors
Elkészítése:
A megolvasztott vajat, az olívaolajat,a zúzott fokhagymát, a citrom levét, (esetleg a reszelt héját, aki szereti), a mézet, a mustárt, a sót és a borsot összekeverem, majd beleforgatom a lazac szeleteket. Néhány percig hagyom állni benne, majd 200 fokra előmelegített sütőben kb 15 percig sütöm. Nem kell sokáig sütni, mert nagyon gyorsan elkészül. Citromkarikákkal és friss petrezselyem zölddel kínálom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése