"Ha visszagondolok a gyerekkori élményeinkre az ünnepek talán attól a legizgalmasabbak, hogy nemcsak a piros betűs napokat foglalják magukba, de a ráhangolódás, a felkészülés idejét is körüllengi valami különös érzés......
Egy gyermek születésétől fogva belenő a család szokás- és rítusrendszerébe. John Gillis amerikai történész szerint két családunk van, az egyik, amellyel nap mint nap együtt élünk, a másik pedig a szimbolikus család, mely az élő, az eltávozott és a még meg nem született családtagokat is magába foglalja, akik benépesítik a gondolatainkat, az emlékeinket, a fantáziánkat.
A szimbolikus család túlnyúlik a saját életünkön, és a szertartásokon keresztül összeköti a generációkat, a múltat, a jelent, a jövőt.
A családi rituáléval ugyanis azt jelezzük, hogy a forma, ahogy egymással élünk, valóban fontos, nem csupán külsőség. A hagyományteremtés emellett növeli a gyermek biztonságérzetét is. Egyfajta iránytűt ad, hiszen a gyermekek számára különösen fontos, hogy az életünk kiszámítható legyen, olyan fix pontokkal, ismétlődő eseményekkel, amelyek kevés kivétellel mindig ugyanúgy, ugyanabban az időpontban történnek. Éppen ezért számunkra a mindennapi élet rituáléi erős védőfaktort jelentenek, az érzelmi biztonság egyik alapvető összetevőjét a folyamatosan változó világban. Keretet biztosítanak az együttlétekhez, lehetőséget a valódi figyelem megtapasztalására. Azzal, hogy egy rituálé beivódik a következő nemzedék lelkébe, a család egyfajta halhatatlanságot is biztosít magának. A családi szokások, rituálék az állandóság érzését keltve azt jelzik, hogy ha a belső világunkban rend van, kint sem történhet velünk nagy baj. Igen nagy érzelmi jelentőségük: emlékeztető jelek, amelyek a szívünkhöz viszik azt, amit ésszel tudunk.
Mindenesetre a hagyomány megélése mindig egy alkalom: elgondolkodni azon, kik vagyunk, hová tartozunk, honnan jövünk, és merre tartunk. Ennek hiányában gyökértelennek éreznénk magunkat- gyökerek nélkül pedig nincs egészséges élet." Kálmán Annamária
Hozzávalók:
- 15 dkg vaj
- 20 dkg étcsoki vagy 4- 5 ek cukrozatlan kakó
- 20 dkg cukor
- 2 csomag vaníliás cukor
- 12 dkg finomliszt
- csipet só
- 3 tojás
Kenéshez:
- egy kis üveg nagyon jó minőségű meggy lekvár
Mázhoz:
- étcsoki+ habtejszín (vagy vaj)
- tetejáre kandírozott meggy vagy cseresznye
Elkészítése:
Az étcsokit a vajjal gőz fölött megpuhítom, hozzákeverem a tojásokat, majd a többi hozzávalókat. Előmelegített sütőben 180 fokon 15- 20 perc alatt megsütöm. Ez a mennyiség egy kb. 30X 40 cm- es tepsibe elég. Ha megsült, és kihűlt, középen elvágom, és megkenem a finom meggy lekvárral.
A mázhoz az étcsokikat habtejszínnel összeolvasztom, majd ráöntöm a kis kockákra vágott Browniera. Kandírozott cseresznyével vagy kandírozott meggyel díszítem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése