Alig két hónap, és máris itt a Karácsony. Egyelőre még nem kell készülni az ünnepekre, de ezt a receptet érdemes megjegyezni, és alkalomadtán elővarázsolni. A december és a Karácsony illata, a fahéj, a szegfűszeg, a vanília, a narancs. Ebben a sütiben a mézeskalács illatok dominálnak.
Miért van az, hogy bizonyos illatoktól úgy érzi az ember, hogy nyugodtabbá, boldogabbá válik?
A lakás otthonosabb lesz tőle, a benne lakók pedig harmonikusabb kapcsolatba kerülnek egymással, kiegyensúlyozottabbá válnak.
Aztán 10- 20 év múlva sóvárogva gondolnak vissza a gyerekek egy- egy olyan napra, amikor már a lépcsőházban megérezték a fincsiségek illatát. Alig várták, hogy beérjenek a lakásba, és megkóstolhassák azt, amire az arrajárók csak áhítoztak.
Aranyos volt szombaton Jani szomszédom. Gasztroterrornak nevezte azt, amit művelek velük. Tudjátok, mire gondolt ugye????? Hát az illatokra................
Hozzávalók:
- 90 dkg liszt
- 2 ek szódabikarbóna
- 25 dkg vaj
- 40 dkg méz
- 22 dkg cukor
- 2 db tojássárgája
- fahéj vagy mézeskalács fűszerkeverék
- 30 dkg házi szilvalekvár (cukor és tartósítószer nélküli)
- 20 dkg marcipán
Elkészítése:
A tésztához a vajat kicsit meglágyítom a mikróban, majd összegyúrom a többi hozzávalóval. A szilvalekvárt pici forró vízzel összekeverem, a marcipánt lereszelem majd összekeverem a lekvárral.
Hat db tepsi hosszúságú vékony téglalapot nyújtok a tésztából. A szélessége ne legyen több 12- 13 cm-nél.
A két szélét feltekerem, a vajazott sütőpapírra helyezem és a közepén maradt sáncot megtöltöm a marcipános szilvalekvárral.Előmelegített sütőben 200 fokon néhány perc alatt készre sütöm. Finom, puha tésztája lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése