Istenem, micsoda csend van odakinn. Olyan csend, amilyent ember nem tapasztalt még amióta világ a világ. Miért történik mindez? Ha kinézünk az ablakon, azt látjuk, hogy a természet mit sem sejt mindebből a szörnyűségből. A fák rügybe, virágba borultak, a madarak boldogan hirdetik a tavaszt. Csupa öröm a daluk. Csak számunkra omlott össze az élet pillanatok alatt. Rohantunk, kergettük az álmainkat mind többet és többet akartunk..... Az ember elveszítette a lelkét.....
Úgy érzem, sokat fogunk tanulni ebből a borzalomból. Adja a jó Isten, hogy mielőbb egészségesen találkozzunk és szeretettel tekintsünk egymásra. Értékeljük az életet, mert hatalmas kincs, és keressük az értelmét :-)
Hozzávalók:
- 1/2 kisebb fej apróra vágott hagyma
- 1 kisebb gerezd fokhagyma
- 20 dkg rizottó rizs (carnaroli)
- 15- 18 dkg hámozott, apróra vágott paradicsomkonzerv
- 10 dkg darált marha hús vagy csirkemell filé
- aki iszik alkoholt, az tehet bele 1/2 pohár fehér bort (én nem teszek bele)
- só, bors
- 1 púpos teáskanál reszelt parmezán sajt
- mozzarella sajt a töltéshez
- egy kis húsleves (ha nincs megfelel a paradicsomlé és kevés víz)
- 1 db tojás
A bundához:
- 2 egész tojás, pici só
- zsemlemorzsa
- olaj a sütéshez
Elkészítése:
A hagymát felaprítom és egy kevés vaj és olívaolaj keverékében enyhén megdinsztelem. A végén belepréselem a kis gerezd fokhagymát. Rögtön ezután hozzáadom a darált húst, hogy ne égjen meg a fokhagyma, mert keserű lesz. Fehéredésig pirítom a húst, sózom, borsózom, majd felöntöm a darabolt paradicsom konzervvel. Hozzámérek 20 dkg rizottó rizst (csak ez jó bele, a hagyományostól nem lesz megfelelő sem az állaga, sem az íze) és alacsony lángon, állandó keverés mellett együtt főzök mindent. Ahogy párolog a leve, picinként öntök hozzá egy kis húslevest vagy vizet, és állandóan kevergetem. Az egésznek krémes állagúnak kell lennie. Ha úgy érzem, hogy elérte a megfelelő állagát (kb.15-20 perc), leveszem a tűzről, és belekeverem a reszelt parmezánt, és egy tojást. Hagyom kicsit hűlni, hogy később könnyű legyen a suppli golyókat elkészítenem.
Ha már langyos, vizes kézzel kiveszek egy maréknyi adagot belőle, a közepébe 1-2 darabot teszek a mini mozzarellából, vagy egy kockát ha nagy darabból vágom. Szépen összegöngyölöm, majd oválisra formázom. Belemártom a zsemlemorzsába, majd a felvert tojásba, amelyet előzőleg picit sóztam. majd ismét a zsemlemorzsába, és máris mehet a forró, de nem égető olajba. Aranybarnára sütöm, majd ízlés szerinti körettel tálalom. Ma fűszeres hasábburgonyával és provanszi zöldségkeverékkel ettük, de valójában ízlés szerint tényleg bármivel lehet kínálni. Az olaszok általában előételként eszik pizzához, vagy egyfajta street foodként.
Leginkább Lazio tartományban, Rómában találkoztam ezzel az étellel, ami már első alkalommal levett a lábamról. Állítólag sokféle receptje van ennek a csodás ételnek, de tudjuk, ahány ház, annyi szokás:-)
Készítettem már hús nélkül is. Úgy is kiváló. Felteszem majd annak a receptjét is.
